Forog a Föld és rohan az élet,
Sötét van most már végleg.
Dörög az ég és én félek,
Éjszaka van s nincs már fényed.
Telik az idő és múlnak az évek,
Mi felnőttünk, s nincs már lényeg.
Szerelem, barátság most már vége,
Egyedül vagy, s üres a szíved.
És csak térdre hullva kérded, hogy: MIT TEGYEK?
De eljön egy újév, egy új remény
E' hangot zúg a szél;
Hogy Te vagy a segítség.
Megszólítottál és nevemen hívtál.
Az úton mindig velem jársz.
Álmomban megláthattam,
Hogy a szemek megnyíltak
A láncok lehulltak.
Eső csak hullj, csak hullj, csak hullj a mennyből!
Kelj fel lelkem s énekeld, hogy: eső csak hullj a mennyből!
Megmozdul a hegy
Áldás!
BLászló
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése